Hiába okolunk bármit és bárkit, amikor a nyakunkba zúdítják az első diagnózist: a gyermekünknek gerincferdülése van. Ki a hibás, miért nem vették észre eddig? Elővehetjük a védőnőt, a gyerekorvost, az iskolaorvost, a tanárokat, bárkit, de teljesen felesleges. Találkoztam már az orvost perrel fenyegető anyukával, dühös és síró szülőpárral – túl késő akkor is, hiába dühöngünk.

Hol voltunk mi akkor, amikor az első púpok megjelentek? Amikor a lányunkon sehogy nem álltak az üzletekben standard méretekben kapható ruhák? Mikor láttuk utoljára ruha nélkül a gyermeket? Hónapok telnek el a 'menj már fürdeni' és a 'strandra/uszodába nem járunk' időszakkal. Lássuk már be, hogy nem vetkőznek le előttünk gyerekeink, nem kérjük tőlük, hogy vetkőzzenek le! Nem várok orvosi diagnózist egyik szülőtől sem, de a scoliosis okozta, sok esetben ordító aszimmetriákat, bármely laikus észreveheti.

Hogy hogyan? Segítünk! Először is, vetkőzzön le a gyermek és figyeljük meg elölről, hátulról:
• Látunk-e aszimmetriát törzsének két oldala között?
• A test mellett lógó karok és a derékív viszonyában látunk-e a két oldal között különbséget?
• A karok a medencétől egyforma távolságra helyezkednek-e el?
• A két lapocka hasonlóképpen fekszik-e fel a mellkasra?
• A két váll egyforma magasságban helyezkedik-e el?


Ha az alábbi eltérésekből némelyiket, vagy akár mindegyiket észlelik gyermeküknél, akkor a további vizsgálatok céljából szakorvos, illetve szakgyógytornász felkeresése ajánlott. Az apró eltéréseket is komolyan kell venni, mert ezek a kis jelek már bújtathatnak maguk mögött olyan mértékű gerincferdülést, amely kezelésével még megelőzhetőek a későbbi problémák.

Egy évvel ezelőtt óvódás korú gyermekeket szűrtünk ki mozgásszervi problémák tekintetében. A gerincferdülés mint elváltozás még relatív ritka ebben a korosztályban (3-6 év), de ha mégis megjelenik, általában a gyorsan előrehaladó, rosszabbodó típussal találkozunk. Egy év eltelte után egyszer csak egy pici lányka korzettben jött felém az oviban. „Őt már tavaly kiszűrtétek” - mondta az anyuka. Három orvoshoz vittem el, az első két - „ne foglalkozzunk még vele” - vélemény után a harmadik hajlandó volt röntgent készíttetni. „Most már korzettet hordunk, 20 fok felett volt”. Milyen tanulságokat vonhatunk le az ő történetükből? Azt, hogy idejekorán észre kell venni és igenis komolyan kell venni az aprónak tűnő jeleket is, mert a 20 fokos korzett-határ nagyon vékony mezsgye a 'még nem látszik' és a 'már túl nagy' között.

A gyermekek és a tinik életkorában többször fordul elő ugrásszerű növekedés, amikor néhány hét alatt több centimétert is nőhetnek. Ezekben az időszakokban érdemes még jobban odafigyelni és a terápiákat még intenzívebben végezni. Az előbb említett szűrővizsgálati tesztet érdemes havonta elvégezni a gyermekeknél, kiemelt fontossággal a 11 éves kortól a kb. 17-18 éves korig. A betegség tüneteinek megjelenése a legtöbb esetben a 12-13 éves kort érinti.