“A scoliotikus test által adott kép ellentettjét kell elérnünk" - Katharina Schroth.

A német származású, szintén gerincferdülésben szenvedő Katharina Schroth saját testének megismerése és kezelése útján fejlesztette ki módszerét az 1910-20-as években. Mottójaként ismerhetjük: “A scoliotikus test által adott kép ellentettjét kell elérnünk.” Katharina Schroth nem csak külső, hanem a scoliotikus belső testkép befolyásolására is nagy hangsúlyt fektetve vezette be a róla elnevezett kezelési módot. Az első Schroth intézmény megnyitása, 1921 után a módszer egyre inkább ismertté vált. Később lánya, Christa Lehnert Schroth orvosokkal együtt fejlesztette tovább a kezelési módot, ami napjainkra egy világszerte elismert eljárásnak számít a gerincferdülés történetében.

Schroth a törzset három, egymás felett szimmetrikusan elhelyezkedő blokkra osztja fel, amelyek gerincferdülés esetén ék alakúan deformálódva, egymáshoz viszonyítva eltolódva és elfordulva ábrázolódnak. Ezek a blokkok szabad szemmel az ún. bordapúp és völgy, valamint ágyéki púp és völgy képében ismerhetők fel. A terápia kezdetén nagyon fontos, hogy a páciensek saját testüket tanulmányozva értsék, érezzék meg a deformációkat. Első lépésben megtanítjuk azoknak a tartási eltéréseknek a korrekcióját amelyeket hátul-, vagy oldalnézetből is láthatunk (törzs-, medenceeltolódások, csavarodások). A terápia központi részét képező háromdimenziós, célzott légzéssel (3DL) a besüppedt területek újra kiemelését érjük el, elősegítve ezzel az adott törzsblokk korrekcióját. A végső, lehetőség szerinti maximális korrekció elérése után a megbomlott izomegyensúly helyreállítása, a korrigált tartás stabilizálása a cél. A megrövidült izmok, lágyrészek nyújtása és a gyengült izmok erősítése, túlerőltetettek lazítása mind helyet kap a terápiában. Kiegészítésként más technikák, mint pl. melegkezelések, speciális izomtechnikák, masszázs, légzésterápia is alkalmazhatók. A cél nem csak a pillanatnyi, tudatos tartás elérése, hanem ennek a mindennapokba való beépítése is. A testkorrekció pontos kivitelezése nagyfokú figyelmet és koncentrációt igényel. Idővel olyan mértékű testtudatot építünk ki, hogy a páciens az otthoni gyakorláskor is maximális (3D) korrekciót érhessen el.

A betegség idejekorán felismerve a speciális háromdimenziós scoliosis terápiával jól kezelhető, elhanyagolt esetekben viszont az életet megrövidítő következményekkel is számolnunk kell. A nem kezelt esetek legtöbbjénél az évek előrehaladtával a fokozatos romlás lehetősége áll fenn (felnőttkorban is). Nagyfokú gerincferdülés esetén a mellkasi deformitás talaján kialakult tüdő és szív funkciókárosodás szerepelhet fő következményként. A terápia során a tartásjavítás, a tüdőfunkció javítása, a fájdalom csökkentése, megszűnése mellett fontos megemlíteni a gerincferdülés pszichés oldalának pozitív befolyásolhatóságát is. Nem alábecsülendő az utóbbi, a pszichés változás a pácienseknél. Szégyenérzet, titkolózás, másság érzése és még sorolhatnánk azokat a negatív hatásokat amelyek a testi deformáció mellett a lelki világot is deformálják. A terápia a pozitív önértékelést helyezi előtérbe és a külső esztétikai javulással magával vonzza a belső önkép korrekcióját is.

A cél, hogy a páciens képessé váljon az önkezelésre, a saját magáért, testéért való felelősséget érezve tudatosan, célzottan végezze az otthoni gyakorlást. A terapeuta által végzett manuális technikák, korrekciók és a folyamatos kontroll segíti a betanulást, a fokozatosság megtartását és a gyakorlatok helyes kivitelezését.

Maga a terápia az előbbiekben említettek szerint több résztvevő szoros együttműködésén alapul. Ezalatt nem csak a szakmai teamet, hanem a páciens és környezete (szülők, barátok, iskolatársak) együttműködését is értem. A célokat illetően természetesen meghatározó a scoliosis típusa, helye, a páciens életkora, a progresszió előre látható mértéke és egyéb tényezők.

Az aktuális nemzetközi irodalom és tapasztalatok szerint látható, hogy a gerincferdülés nem jár olyannyira drámai következményekkel amelyek azonnali operáció szükségességét vetnék fel. Weinstein szerint az esetek kevesebb mint 10 %-ban kerül sor erre a beavatkozásra.
A konzervatív kezelés a legfontosabb alternatívaként kerül előtérbe. A szinte egyetlen hátránya mellett, hogy sok időráfordításat igényel, rengeteg funkcionális és pszichológiai előnye van. A komplex kezeléssel az esetek nagyon magas százalékában a progresszió megállítása és javulás érhető el.

Manapság közismert, hogy az általános ortopédiai módszerek (PNF, Brügger, stb.) nem foglalják magukban a csigolyák háromdimenziós korrekcióját. Brügger maga írja le (1988), hogy módszere nem gerincferdülés specifikus. Vojta módszere és az E-technika már inkább sorolhatók a gerincferdülés kezelésében kompetens terápiák közé.

Napjainkban a leghatékonyabb, nemzetközileg is nagy elismerést kivívott metódusnak a Schroth módszer bizonyul. Schroth asszimetrikus kiindulóhelyzetekre építve caudaltól cranialisan a scoliosis struktúrális adottságainak határáig húzódó aktív korrekciót alkalmaz. A háromdimenziós kezelés proprio-, és exteroceptív impulzusokkal, a scoliotikus légzésmechanika korrekciójával és feed-back segítségével (gyógytornász és tükörkontroll) építi át a korrigált tartási sztereotípiát a mindennapokba is.

Hogy mi a siker titka?

Ha figyelembe vesszük az időarányt a scoliotikus tartás (napi 24 óra) és a korrigált tartás (torna – talán heti 2x1 óra) könnyen ráébredhetünk, hogy ennél több gyakorlásra van szükség az esetlegesen évek óta fennálló tartáskárosodás befolyásolásához, csökkentéséhez. A sikeres terápia nem nélkülözheti a korai felismerést, a célzott, aszimmetrikus tornát, a páciens motiváltságát, szorgalmát, a szülők segítségét és így tovább. A terápia komplex, mint maga a gerincünk. Több tényező együttes hatására van szükségünk ahhoz, hogy változást érhessünk el.

A módszer a Katharina Schroth nevéhez fűződve az 1900-as évek eleje óta létezik és fejlődik. A németországi Asklepios Katharina Schroth Klinika évi több száz pácienst lát el. Három -, négy-, hathetes bentfekvő időszakok alatt az érintettek hihetetlenül magasfokú tudást szerezhetnek saját testük korrekcióját illetően. A napi kb. hét óra (!) torna, a vízi és egyéb csoportos foglalkozások, kezelések segítségével látványos javulás érhető el már ennyi idő alatt is. A páciensek a rehabilitációs központban való tartózkodás után tovább folytatják az otthoni gyakorlást. Hosszú távú után követések, vizsgálatok, kutatások eredményei bizonyítják a módszer hatékonyságát.