A lábon jelentkező nyiroködéma az adott végtagot érintő nyirokhálózatot károsító történés, beavatkozás következtében jön létre. A másodlagos jelző tehát egy szerzett elváltozásra utal, mely az eddig jól működő nyirokelfolyásban kialakuló zavar miatt a nyirokfolyadék felhalmozódásához vezet.

Számos tényező okozhatja a nyirokprobléma megjelenését az alsó végtagon. A trauma által kiváltott másodlagos nyiroködémák között megkülönböztetünk primeren vagy szekunderen kialakult nyiroködémát. A mindkét esetben szerzett elváltozás, primer fajtájánál egy bagatell trauma váltja ki a már meglévő krónikus nyiroködémát, ami eddig külsőleg nem nyilvánult meg folyadékgyülem formájában. A szekunder formánál a többnyire műtétet követő nagyfokú hegképződés okozza az elvezetési zavarokat. Ezek a hegek a nyirok elfolyásának útjában állnak, és az „úttorlasztól” lejjebb eső régióban a nyirokfolyadék felhalmozódását eredményezik. Ez az eset jól szemléltethető egy csípőműtét kapcsán. Az ízületet ért trauma és a műtéttel járó combon található hegek elzárják a nyirokfolyadék eddig kifogástalan áramlását az alsó lábszárból és a lábból. Ezeken a területeken alakul ki a folyadékgyülem, mely az ép regionális nyirokcsomók felé nem tud maradéktalanul áramolni. Ez a probléma állandóan fennáll, és emiatt a rendszernek folyamatos támogatásra van szüksége a nyirok helyes irányú áramlásához, ezáltal a nyiroködéma kialakulásának elkerüléséhez.

Az alsó végtagi nyiroködéma kialakulhat vírusok, baktériumok, gombák okozta gyulladásos folyamatok miatt, melyek a nyirokereket is érinthetik.

A csípő és térdízületek reumatikus megbetegedése is okozhat nyirokkeringési zavarokat az alsó végtag területén. Az ízületekben jelentkező fájdalom és mozgáskorlátozottság mellett kötőszöveti elváltozás is jelentkezik. Ezen szövetek szerkezeti átalakulásán kívül kémiai összetételük és anyagcsere-folyamataik is kórosan megváltoznak. Ebből a változásból alakulhat ki a nyirokkeringés zavar is. A rosszindulatú daganatos megbetegedések is okozhatják az alsó végtagot érintő nyiroködéma kialakulását. Az alhasi tumoros elváltozások operációs eljárása a Wertheim-műtét. A beavatkozás során nem csak az adott szervet érintő malignus területet távolítják el, hanem az adott oldali kismedencei nyirokcsomók nagy részét is. Nők esetében a belső nemi szerveket érintő daganatos betegségek (pl.: petefészekrák, méhnyakrák) könnyedén adhatnak áttétet. Ezért szükséges a nagy feltárással, ezáltal nagy heggel járó műtét elvégzése az érintett szervek, szövetek, nyirokcsomók eltávolításához. A kioperált nyirokcsomók miatt az adott végtagból érkező nyirokfolyadék nem tud továbbáramlani, ezért nyiroködéma alakulhat ki. A műtétet követő időszakban nem biztos, hogy megjelenik folyadékgyülem, abban azonban biztos, hogy a sérült nyirokkeringés miatt bármikor jelentkezhet az érintett végtag duzzanata akár egy nagyobb, megerőltetőbb séta hatására is.

Bármilyen okok is vezetnek a másodlagos alsó végtagi nyiroködéma kialakulásához, a legfontosabb, hogy tisztában legyünk a kezelésével. A komplex fizikális ödématerápia alkalmazása már a korai rehabilitációban is nélkülözhetetlen. A nyirokdrainage segítségével megfelelő, akadálymentes utakat tudunk biztosítani a nyirokfolyadék szállításához. A bandázsban illetve a kompressziós harisnyában végzett gyakorlatok további támogatást jelentenek a felgyülemlett nyiroknedv visszaáramlásának. Nem felejthetjük el, hogy a nyiroködémás láb óriási nehézséget jelenthet a mindennapi feladatok elvégzésében, és súlyosabb esetekben az életminőség jelentős romlását is eredményezheti. Fontos tehát a komplex rehabilitáció elkezdése szakképzett terapeuták segítségével!