26 csont, 22 ízület, 19 izom, 107 szalag az anatómiai számadatokat tekintve. De sokkal több ő, egy biomechanikai csoda, ami az év háromszázhatvanöt napján segíti lépteinket, a lábunk.

Minden irányban szabad, emelkedik, süllyed, nyúlik, kapaszkodik és életünk során több mint 160.000 km távolságba juttat el bennünket. A segítségével tudunk járni, futni, ugrani, testünket tartani és mozgatni. Az átlagember évi kb. 5 millió lépésénél 450 kg körüli nyomást kell viselnie.

Mi szükséges ahhoz, hogy lábunk apró, de annál inkább fontos alkotórészei zökkenőmentesen együttműködhessenek? Hogyan mehet végbe ez a még gondolatban is nagynak tűnő feladat egy szűk cipőben? Hogyan működhet akkor, ha nem biztosítjuk lábunk számára a megfelelő pihenési lehetőséget? A válasz keresését az időt visszapörgetve kisgyermekkorban kezdhetjük. Eszembe jut egy ismerős nemrég látott 8 hónapos kislánya, aki a lábujjait maga alá fordítva nevetve próbálkozik minden egyes kapaszkodási lehetőségnél a felállással. Ilyenkor még csak a szülőknek okoznak fejfájást. Később maguknak kell a lábukra kellő figyelmet fordítaniuk.

Egy külföldön, a cipőiparban végzett vizsgálat alapján majdnem minden ötödik gyermek hord túl kicsi és a gyermekek 41%-a túl nagy cipőt. A bébik lába a természettől adottan egészséges. Ezek a picurka lábak minden oldalról puhán párnázottak. Védelemre csak a hideg, a nedvesség és a sérülések miatt szorulnak. A fejlődés útján, amíg a mini lábacskákból a test súlyát tartó és mozgató szerv fejlődik, sok minden történhet. A puha, formálható csontocskákból szilárd, teherbíró csontoknak kell fejlődniük. Ez a fejlődés legnagyobbrészt a második és a harmadik életévben következik be. Amint a gyerekek járni tanulnak, a lábuknak a lehetőség szerinti legnagyobb mozgásszabadságot kell biztosítanunk az akadálytalan gördüléshez és a lábboltozatok kialakulásához. Ennek érdekében nagyon fontos a cipő helyes kiválasztása, olyan cipőé, ami a láb természetes fejlődését segíti. Ebben a korban a cipőnek átlagosan 10-12 mm-rel érdemesebb hosszabbnak lennie a lábnál. A második életévben átlagosan 2 centimétert nő a láb, így egy cipővásárlás nem elegendő egy évben. A rossz cipő következménye nem csak a közismert “lúdtalp” lehet, hanem ennek talaján kialakult tartáshibák, majd egy hosszú ortopédiai kezelés is.
Ha a láb természetes mozgásait vesszük figyelembe, a legideálisabb a mezítláb járás lenne. Mivel a mai korban a cipő szükségességét nem kerülhetjük el, nagy figyelmet kell fordítanunk a lehetőség szerinti legjobb kiválasztására.

Ha továbblépünk a felnőttkorba és a lábról, lábápolásról hallunk, mindannyiunk fejében mocorog a tudatunk mélyén egy gondolat, a “megfelelő cipő”. Ennek ellenére elégedett mosollyal tesszük be a kosárba az üzletben a legújabb divatot hűen tükröző új szerzeményünket. A pénztárnál aztán néha elbizonytalanodunk, de a “majd bejáródik” mondat mint már sok éve most is a segítségünkre siet. Természetesen minden cipőnek “be kell járódni”, de gondoljuk csak át, életünk során hány cipőhöz járódott be inkább a lábunk? Most már mi vagyunk felelősek a lábaink egészségéért. Vajon felnőttünk a feladathoz? Egy nyári délután a körúton sétálva hány különböző, a szandálból kikandikáló furcsa vagy deformált lábat láthatunk? Az egészséges lábak az egész szervezet “jól érzem magam” állapotának első lépcsői. Egy egységet képeznek a testünkkel, egy zseniális összjátékot végezve minden egyes mozdulatunknál. Több, a lábak mozgásáért felelős izmunk, a lábszáron húzódik végig. Mi történik akkor, ha a szűk cipőnkkel megfosztjuk a lábujjakat attól a mozgásszabadságtól, amivel ezeket az izmokat dolgoztatnák? Vénás betegségek? Bizonyára mindenki hallott már róluk. A lábszáron végighúzódó izmok munkája elengedhetetlenül fontos a vénás keringés megfelelő mozgásban tartásához. Mi történik, ha a magasra helyezett sarok állása a lábujjainkat egy feszített, görcsös helyzetbe kényszeríti? A lábujjak karmoló funkciójának elvesztése a lábszár izmainak mozgásszegénységét vonja magával, megfelelő alapot biztosítva ezzel a vér helyi pangásához, az erek kitágulásához majd vénás betegségek kialakulásához.

A lábak deformálódása, a közismert “bütyök” (hallux valgus) szintén sokszor a helytelenül kiválasztott cipő következményei közé tartozik. A lábak ilyen és ehhez hasonló károsodásait ma már civilizációs betegségeknek tekintjük. A megfelelő cipő kategóriáját egyénenként is változó kritériumok szegélyezik, mégis adhatunk néhány tippet ahhoz, hogy vásárláskor a legfontosabbak szem előtt legyenek. Kezdjük a vásárlás pillanatával. Érdekességképpen említést érdemel, hogy sok embernél a szív baloldalisága, pumpateljesítménye következtében a bal láb kissé duzzadtabb, mint a jobb. Míg ez a különbség a hétköznapjainkban alig észrevehető, annál inkább számít cipővásárláskor. Lábaink a nap folyamán egyre duzzadtabbak lesznek, ami miatt fontos, hogy új cipőt délután, vagy este (ekkorra érik el a lábak a valódi méretüket) próbáljunk. Az új, még “be nem járatott” cipőt először rövid ideig (fél óra) hordjuk, majd folyamatosan szokjunk hozzá. A tesztelés után az esetleges nyomásérzékeny pontokat vizsgáljuk meg. Ha 10 perc elteltével sem múlik el a pirosság, az érintett területen a cipőt tágítani kell. Vásárláskor figyeljünk arra, hogy a lábujjaknak elegendő helyük legyen elöl, ne legyenek összenyomva. Az ideális sarokmagasság 2-3 cm-nél nem nagyobb.
A cipő anyaga szintén fontos tényező, a cipő minőségi mutatójaként is emlegetik. A légzőaktív anyagok, mint pl. a bőr, a legjobb kategóriát képviselik. Amennyiben betegségekre (gomba,stb.) vagy izzadásra hajlamosabb a láb, érdemes az anyag kiválasztásánál az előbb említetteket előnyben részesíteni.
A cipőtalp keménysége fontos meghatározója lépéseinknek. A túl kemény, merev talpú cipők, egy újabb irányban jelentenek mozgáskorlátozást a lábnak, ezért érdemes a puhább, hajlékonyabb talpú cipők mellett dönteni.
A nem megfelelő cipő hordásakor különböző problémákkal szembesülhetünk, mint pl. bőrkeményedés, repedezett bőr, gombás fertőzések, körömágyi fertőzések, körömbenövések. Tulajdonképpen elmondhatjuk, hogy a lábainkkal rekordokat állítunk fel. Több óráig tartó állás, ülés, járás, kemény, sík talajon, szűk cipőben. A folyamat bokasüllyedéshez, lúdtalphoz, ún. kivájt lábhoz és bütyök kialakulásához vezethet, nem beszélve a megváltozott statikai viszonyok következtében kialakult ízületi- és gerincelváltozásokról.

Néhány tipp a lábápoláshoz:

Aki valami jót szeretne tenni a lábainak, már idejekorán elkezdi a megelőzést. Az első alapkritérium a megfelelő cipő, a második a napi lábápolás.

- hideg-meleg váltófürdővel segíthetjük a megfelelő vérellátást amennyiben a lábon nincsenek sérülések, lábfürdőt vehetünk, ahol a lazítást, pihentetést kiegészíthetjük különböző frissítő, vagy nyugtató fürdősókkal is (10-15 percig, a lábfürdő hőfoka ne legyen több 38 foknál)
- speciális lábkrémek használata segít megelőzni a bőr kiszáradását és berepedezését, a laza masszázs pedig jót tesz a közérzetünknek is
- a mezítlábas járás segíti a véráramlást és erősíti az izmokat, az egyenetlen talajon való mezítlábazáskor pedig az egyensúly- és koordinációs képességünket is fejleszthetjük.
- cseréljük gyakran a cipőinket, lábunknak szüksége van a változatosságra
- nőknél előfordul, hogy a magassarkú cipő viselése “elengedhetetlen”. Próbálják meg nem egész napon át hordani, néha néha bújjanak ki belőle, majd a nap végén pócolják fel és mozgassák át a lábukat.

Örömteli és fájdalommentes lépéseket kívánok!