Előadás összefoglaló a Magyar Ortopéd és Traumatológus Társaság 2011. évi Kongresszusáról

Az előadásom célja bemutatni azon kezelési elveket és sajátosságokat, amelyet a háti gerincszakaszon alkalmazunk a gyógytornával történő gerincferdülés kezelés során. A terápia elsődleges célja, hogy a strukturális görbületként jelentkező gerincszakasz romlását megakadályozzuk, a következményes tünetek kialakulását elkerüljük, valamint a megváltozott külső testképen esztétikailag is javítsunk. Egy bizonyos fokérték után a létfontosságú szervek funkciócsökkenése figyelhető meg, ezért fő célunk, hogy a ferdülés mértékét ezen határérték alatt tartsuk.

A görbület lokalizációjából adódóan a kezelés különleges és komplex ellátást igényel. A bordák által behatárolt gerincszakasz kisebb teret ad a javulásnak, de emellett a romlásnak is. A háromdimenziós terápia segítségével javítani tudunk a görbület oldalra hajlását és elcsavarodását érintő komponensein is. A háti gerincet érintő főgörbületű, illetve a medence helyzetének eltérését is mutató esetekben különösen nagy jelentőséggel bír a túlkorrekciós helyzetek alkalmazása. Ezen pozícióban a teljes gerincoszlop vagy bizonyos szegmentumok fokozott eltolódásával elérhető a háti szakaszon elhelyezkedő csontos- és lágyrészstruktúrák nyitása, nyújtása, aszimmetrikus terhelési viszonyokból való felszabadítása. A beteg által végzett aktív korrekció mértékét fokozhatjuk az elölről és hátulról elhelyezkedő bordapúpokon végzett korrekciós fogásokkal. A tornát megelőzően a besüppedt területeken alkalmazott lágyrész-technikák szintén pozitívan befolyásolhatják a kezelés eredményességét.

A Schroth módszer szerint végzett kezelés eredményeként a csavaró komponens csökkenése, valamint a görbület élettanihoz történő közeledése figyelhető meg. A terápia során szemmel jól látható egyre erősödő korrekciókat érhetünk el. A mellkas kosár szabadabb, mobilabb állapota később fokozatosan emelkedő mértékben teszi lehetővé a beszűkült tüdőfunkció helyreállítását. Ezt támogatandó célzott légzésgyakorlatok tapasztalataink szerint jó hatásfokkal alkalmazhatók az eredmény stabilizálásában.

A háti gerincszakaszt érintő gerincferdülés esetében a csontos deformációk akár nagyobb mértékű megjelenési lehetősége (anatómiai adottságok-csigolya, bordák) alapfeltételként vonja magával az aszimmetrikus izomerősítést megelőző, korrekten beállított alaphelyzetek alkalmazását a kezelésben. Ezen beállítások adják meg az alapot a megfelelő esztétikai és funkcióbeli (mellkas kosár) javuláshoz.