A karok, kezek bizsergése, zsibbadása, fájdalma és izzadása, vagy akár különleges érzetek észlelése (például vízcsorgás a bőrön) jellemzi a T4-szindrómát. (A tünetek alapján gondolhatunk akár a TOS vagy a kéztőalagút szindrómára is). A tünetek lehetnek egy- vagy kétoldaliak, és különböző hosszúságú kesztyűhöz hasonló lefutásúak. Gyakran társul a szimptómákhoz főleg reggel jelentkező sisak szerű fejfájás is.

A vegetatív idegrendszer a somatosensoros, motoros, szervi, neuroendokrin és neuroimmunológiai folyamatokat regulálja. Legfontosabb feladata az immunrendszerrel való együttműködés, továbbá szere pe van a fájdalommodulációban és fájdalomfelismerésben is. A vegetatív idegrendszer három része a szimpatikus-, a paraszimpatikus- és a bélidegrendszer.

Mivel a fej és a nyak szimpatikus beidegzése a háti 1-4-ig terjedő gerincszakaszból történik, a felső végtagoké pedig a háti 1-9-ig terjedő gerincszakaszból az említett területek problémáinál mindig meg kell vizsgálni a háti gerincet is. A vizsgálat részét képezik a neurodynamikai tesztek, melyekkel jelen esetben a felső végtag idegeit, a gerincvelőt körülvevő burkot, illetve egyoldali tüneteknél a szimpatikus dúcláncot teszteljük. Az izmok közül a mellizmok és a törzset stabilizáló izmok játszhatnak szerepet a problémánál, ezért ezek állapotának analízise szintén szükséges.

A kezelés a tünetek függvényében több részből állhat, érdemes minél komplexebben a gerinc kisízületeire, az idegi képletekre, a stabilizáló és dinamizáló izmokra hatni. A merev gerincszakaszon az idegi struktúráknak megfelelő kiindulóhelyzetben alkalmazott, mobilizációs technikákból álló manuálterápia, az idegmobilizáció és az izmok megfelelő tréningje hozzájárulhat a fájdalom csökkenéséhez, illetve a megfelelő funkció helyreállításához. A kezelés kiegészülhet elektroterápiával, triggerpont-terápiával és funkcionális elasztikus taping technikákkal.