A derékfájdalom a felnőtt társadalom 50-80%-át érinti élete során. Ez nagy számnak tűnhet, azonban természetes dologként kell kezelni, mint egy lázat: jön és elmúlik – általános esetben. Ám, ha ez a derékfájdalom kiújul, rövid időn belül ismétlődik, vagy nem múlik el, akkor gondolhatunk a kezdődő gerincsérvre.
A derékfájdalom okaként rengeteg dolgot fel lehet sorolni. Elsősorban meg kell említeni az egyén életstílusát, azaz, ha volt már korábban gerincproblémája, többször előfordult deréktáji fájdalma, akkor 80% az esélye, hogy újra megismétlődik.
Másodsorban fizikai és biomechanikai okokat is találunk, ilyen például a nehéz súly emelése, a gyakori emelés, az egész test rázkódását létrehozó munkák (útfeltöréseknél, fúrásoknál), a tartós vagy gyakori előrehajlások és fordulások.
A pszichoszociális tényezőket sem szabad figyelmen kívül hagyni, azaz a testi-lelki egyensúlyra kiható káros dolgokat. Ilyen lehet a depresszió, a munkahelyi elégedetlenség, az alacsony képzettség, vagy akár a házastárs túlgondoskodása.
Ahhoz, hogy megértsük a gerincsérv pontos kialakulását, tudnunk kell az anatómiai hátterét is. A gyakori előrehajlások, emelgetések során a porckorong (amit egy lekvárral töltött puha fánkként lehet elképzelni) túlterhelődik, így folyamatosan hátra igyekszik kiboltosulni. Az ott lévő képletek (szalagok, tok) ezt megakadályozzák, de egy bizonyos idővel a teherbírásuk csökkenni kezd. Mikor már nem bírják a folyamatos ellenállást, lassan szakadozni kezdenek. Minél több rostjuk elenged, annál inkább hátraboltosul a „fánk”, azaz a porckorong, és főleg a belső folyékonyabb része. Ha teljesen kiszakadt az ellenállást tartó szalagrost, és a porckorong a belsejével együtt áttört a képleteken, akkor beszélünk gerincsérvről.
Különböző tünetek léphetnek fel attól függően, hogy milyen anatómiai képletet ért el a porckorong. Kezdetben lehet, hogy csak egy deréktáji fájdalom van, ami újra és újra fellángol. (Bár vannak olyan gerincsérvesek is, akiknél nincs ez a tünet, és mégis egy kiszakadt porckorongot állapítanak meg!) Ehhez társulhat az alsó végtag fájdalma, gyengesége, esetleg zsibbadása, ami arra utal, hogy a kiboltosult porckorong már hátrébb furakodott és a mozgató- vagy érzőidegeket kezdi nyomni. Ennek mértékét jelezheti, hogy a beteg milyen mértékig érzi zsibbadni a végtagját. Combig, térdig, lábszárig, vagy egészen a lábujjakig, a súlyosságtól függően. Ez már nagyon komoly odafigyelést igényel, hiszen bénulásig vezethet a folyamat, sürgősen el kell kezdeni a konzervatív kezelést, a fizioterápiát, vagy előrehaladott állapotban már a műtéti beavatkozást.
Természetesen ezek a tünetek megszüntethetőek, tehát nem vezetnek feltétlenül visszafordíthatatlan állapotig. Egy kis odafigyelés szükséges a mindennapi életben, hogy a gerinc hosszú távon egészséges maradjon.
Legnagyobb hangsúlyt a testtartásunkra kellene fordítanunk, hiszen ebből indul és alakul ki minden további mozgás. Ha valaki kell ülnünk, állnunk, szakítsuk meg ezt az állandó testtartást gyakori felkelésekkel, más testhelyzetekkel, vagy egy kis nyújtózással, átmozgatással. Próbáljuk meg kerülni a gyakori előrehajlásokat, nehéz emeléseket, vagy igyekezzünk helyesen csinálni azokat, például egyenes háttal-derékkal, illetve iktassunk közbe néhány hátrahajlást is. Lelkileg is fontos, hogy pozitívan szemléljük az életet, kevesebb stresszel éljünk a mindennapokban, mert ez nagyban elősegíti a gyógyulást.
Ha ezeket megfogadjuk, sokat tehetünk gerincünk és egész testünk egészségének megőrzése érdekében, és lelkileg is jobban fogjuk érezni magunk.