A felnőttkori gerincferdülés kezelésében a cél elsősorban a további romlás megakadályozása, továbbá a másodlagosan kialakuló fájdalmak és a légző- és keringésirendszerre gyakorolt negatív hatások csökkentése, elkerülése.

A gerincferdülés a felnőtt populáció 3,9-8,6%-ánál figyelhető meg. A felnőttkori gerincferdülés kezelésében a cél elsősorban – mivel a csontosodás befejeződése után a görbület felegyenesítése nem lehetséges – a további romlás megakadályozása, továbbá a másodlagosan kialakuló fájdalmak és a légző- és keringésirendszerre gyakorolt negatív hatások csökkentése, elkerülése.

Bizonyos esetekben a csontosodási folyamat lezáródását követően is a görbület mértékének romlása figyelhető meg. A romlás évi szinten 1-2˚ lehet. 50 és 60 éves kor között a romlás fokozódhat, különösen deréktáji lokalizáció esetén, 60 és 70 éves kor között elérheti az évi 5,46˚-ot.

A fájdalom 40 és 60 éves kor között a legkifejezettebb. A deréktáji homorulat csökkenésével fájdalom kialakulása várható. Nagyfokú görbület esetén izom eredetű fájdalom, a kisízületek kopása miatt kialakuló fájdalom, illetve a lengő bordák medencelapátba történő beakadása miatti fájdalom fordulhat elő. Nincs összefüggés a görbület fokértékben meghatározott mértéke és a fájdalom között.

A felnőttkori gerincferdülés és a másodlagosan kialakuló tüneteinek kezelésére lehetőséget biztosít a háromdimenziós Schroth-módszer. Egy 1987-es a Schroth Klinikán történt kutatás szerint 675 felnőttkori gerincferdüléses, fájdalommal rendelkező páciens 75%-ánál lépett fel kifejezett fájdalom csökkenés a Schroth terápiát követően. A háromdimenziós kezelés elősegíti a vitálkapacitás növekedését, a bordák mobilitását, növeli a kardiopulmonáláis teljesítményt. A specifikus, aszimmetrikus, egyénre szabott gyakorlatokkal tudatos tartáskorrekció érhető el.