A fiatalkorban kialakuló gerincferdülés változó intenzitású, de az egész életet végigkísérő folyamat, ami a növekedés időszakában mondható a legváltozékonyabbnak. Ez az az időszak, ami tulajdonképpen végső kimenetelét is nagymértékben meghatározza.

Céltudatos és kitartó ráhatással a folyamat sokszor biztonságos mederbe terelhető, sőt javítható, azonban kezelés hiányában szinte biztosra vehető az állapot romlása. A gyorsabb növekedést lezáró csontosodás után a gerinc rugalmasságának csökkenésével a romlás veszélye is mérséklődik, azonban ebben az időszakban már nem érhető el a fokértékeket is jelentősen befolyásoló kifejezett javulás. Persze az életminőség pozitív irányú megváltozása ilyenkor is elvárható, csak a hangsúly az esetleges következmények, például az izmok, vagy az ízületek túlterheléséből adódó fájdalmak, illetve az esztétikai problémák korrigálására tevődik át.

Sosem késő tehát beavatkozni, azonban létezik egy arányszám, ami első hallásra sokakat elkedvetleníthet. Sajnos a gerincferdülést fokozó hatások: a bordapúpba történő légzés, a növekedés, vagy a gravitáció a nap 23 órájában hatnak, mi pedig büszkék lehetünk, ha következetesen betartjuk a javasolt egy óra tornát, amivel felvehetjük a versenyt ellenük. Itt kerülnek előtérbe a torna és esetleg a korzett mellett az életmód megváltoztatására irányuló intézkedések, amik segítenek a nap többi részében is pozitív irányba mozdítani a folyamatot.

Az egyszerűség kedvéért vegyünk egy átlagos napot.

Mivel kedvezhetünk a gerincünknek reggel?

Ez veszi igénybe talán leginkább az akaraterőt, ugyanis egy órával korábbra időzítve az ébredést, ilyenkor érdemes beiktatni a tornát. Ha jobban belegondolunk, reggel lehet a legkevesebb kifogásunk ez ellen. Még nincs az egész nap terhe a nyakunkban, nem kell a másnapi dolgozatra készülni, nem stresszelt az aznapi munka, nem értek váratlan feladatok sem. Ettől függetlenül dönthetünk úgy, hogy a torna idejének más napszakot választunk, de mindenképp jó, ha valamilyen rendszeresen bekövetkező dologhoz kötjük (például kedvenc sorozat, vagy ebéd után) és nem a nap végére hagyjuk.

Következő lehetőség az iskolába, vagy munkába utazás. A Schroth foglalkozások alkalmával tanult medencekorrekciókat, vagy akár a korrekciós légzést feltűnés nélkül bármikor beállíthatjuk, illetve alkalmazhatjuk. A buszmegállóban várakozva, vagy a tömegközlekedésen egy megnyújtóztatott tartással erősíthetjük a gerinc körüli izomzatot is. Itt fontos megemlíteni a megfelelő táska kiválasztását. Lehetőleg minél kevesebb terhet vegyünk magunkra, ha azonban mégis muszáj cipekedni, érdemes a terhet egyenletesen elosztani (hátizsák a válltáska helyett) vagy akár levenni a teljes terhelést a hátról és gurulós mini táskára váltani.

Az iskolában és a munkahelyen töltött idő legtöbbször egy hosszasabb egyoldalú terhelést jelent. Az mindenki számára ismert tény, hogy a nehéz fizikai, vagy az aszimmetrikus testhelyzettel, féloldalas terheléssel járó munka káros ebben az állapotban, de a napi nyolc óra irodában vagy iskolapadban ülés legalább olyan ártalmas. Ilyenkor szintén a hétköznap is alkalmazható korrekcióké (korrigált medence beállítás, völgylégzés) a fő szerep. Fontos, hogy időnként megszakítsuk a tartós terhelést és testhelyzetet váltsunk, de a munkahelyi bútorok ergonomikus beállítása is sokat segíthet.

A nap vége felé talán akad egy kis szabad időnk, amit sportra, hobbyra, vagy otthon, pihenésre fordíthatunk. A három közül legszerencsésebb, ha valamilyen sporttevékenység jelenti a kikapcsolódást, hiszen a gerincferdülés sokszor egy egyébként is gyengébb testfelépítéssel jár. Nem mindegy azonban, hogy milyen sportágat választunk és azt milyen intenzitással végezzük. A sportág kiválasztását a gerincferdülés súlyossága és az életkor is korlátozhatja. Összességében elmondható, hogy gyermekkorban, illetve súlyosabb gerincferdülés esetén a heti több alkalommal vagy esetleg versenyszerűen végzett kontaktsportok, (pl.: küzdősportok), aszimmetrikus sportágak, vagy a hosszas görnyedéssel járó edzés (kajak, kenu) kerülendő. Sport és gerincferdülés kapcsolata azonban meglehetősen összetett, ezért ebben a kérdésben érdemes gyógytornász tanácsát kérni.

Végül pár szó eshetne az alvásról is. Nyilván ezt tudjuk legkevésbé befolyásolni. Itt a negatív hatások kivédése kicsit keményebb matraccal, valamint nagypárnáról kispárnára váltással lehetséges. A gyógytornásszal érdemes konzultálni abban a témában, hogy oldalfekvés esetén melyik oldalon történő alvás hat kedvezően a gerincre. Természetes, hogy foroghatunk éjel, de ha már az első fél órát így töltjük, nyertünk korrekciókat. Ha pedig egy megviselt nap után másnap reggel ugyanúgy ébrednénk, több órát kedveztünk a gerincünknek mindenféle megerőltetés nélkül.