Johanna Blumenschein (Marnitz instruktor, masszőr, gyógytornász/EAP terapeuta / Németország)

Egy 73 éves hölgy páciens vállizület problémával érkezett a rendelőmbe és fájdalmas mozgásbeszűkülésről panaszkodott a jobb karjában. Minden kezelést egy széles körű anamnézissel kezdtünk, azzal a céllal, hogy a tüneteket pontosabban behatárolhassuk, és a piros zászlókat felismerjük. A piros zászlók patológiás folyamatok, melyek következménye azonnali beutalás a kezelő orvoshoz, mivel helyrehozhatatlan károsodásokat tárnak fel vagy életveszélyes kockázatokat rejtenek.
Az általános anamnézis és a látlelet alapján megállípítható, hogy a páciens 10 évvel korábban primer Mamma CA terápiában részesült, melynek következményeként nyiroködéma alakult ki az alkaron. Különös jelentőséggel bír a páciens erről való tájékoztatása. Ide tartozik a figyelmeztetés is, hogy kerülnie kell a bármiféle bevágást okozó nyomást és mindenféle más manuális kezelést, ami hipermiát válthat ki az ödémás területen illetve a hozzá tartozó törzsnegyeden. A funkcionális vizsgálat során 60° és 120° közötti „Pain full arc“-ot diagnosztizáltam „referred pain“-el a felkarban. Az ízületi tok vizsgálata negatív. A semleges alapállásból ellenállással szemben végzett izomteszt alkalmával mindenek előtt az abdukció és a kirotáció fájdalmas, melynek során a kirotáció mérsékelt. A plexus brachialis neurodinamikai gyorsteszt a kar idegein nem utal idegi érintettségre. A nyaki gerinc mozgása beszűkült, de fájdalommentes. A Neer felé subacrimiális-provokációs teszt a subacromiális impingement hipotézisét erősíti, melynek okai kifejezetten a mamma CA terápia után sokrétűek lehetnek:

- Fájdalmas mozgás a cutan és a subcutan területének sugárkárosodása következtében.
- Hipertóniás izomzat sebhelyek és a kar ödémájának súlya végett.
- A szimmetria elvesztése kihathat a vázizomzatra és izomzati egyenlőtlenségekhez vezethet.
- A váll és a gerincoszlop panaszai a tartást is befolyásoló helytelen terhelés következtében, a fájdalom elkerülése valamint az erős pszichoszomatikus terhelés okán (strukturális elváltozás történik a terhelés miatt)
- A vállízület funkcionális elváltozásai – az enyhe mozgásbeszűküléstől a szekunder tokmintáig (jellemzóen abdukciós és kirotációs mozgás esetén)

Az érintett törzsnegyed vizsgálatát és palpációját a Marnitz terápia módszereivel végzem és többnyire kis területen, pont formájú fogásokkal dolgozok és lassan hatolok a mélyebben fekvő szövetrétegekbe. Ez a szövetre ható nyomó és húzó mehanizmus vezet a fasciák egyfajta mechanikus deformálódásához, továbbá következménye a lágyrész manipuláció és mobilizáció. A masszázzsal kapcsolatosan Van der Berg (2001) két hatásos mechanizmust ír le. Egyik esetében a mechanikusan ható erő oldja a szövetrétegek közötti zsírlerakódásokat, a másik esetében szövetreakció lép fel, melynek során kollagenáz szabadul fel. Ez képes akár patológiás crosslinkek oldására is.

A fogástechnikák sorrendje úgy kerül kialakításra, hogy az egész izom ingert kap a tapadástól az izomhasig, amely minden receptort stimulál és így elérhető a létrejött inger erősödése. Hasonlóan hatást gyakorol az izomrostokra és a fasciális szövetekre. A fasciák alapvető funkciója a plasztikus alakváltozás lehetővé tétele. Ennek során a lassan véghezvitt hosszanti megnyújtásra folyamatos meghosszabodást kapunk válaszul. (Myers T.,2004:22) A fasciák ezen rakciója többnyire a tónus szabályozásában vesz részt. A tónus megváltoztatásának érdekében a fogásintenzitást a szövet jelenlegi állapotához kell igazítani, úgy hogy bekövetkezhessen az izomorsó stimulációja. Ezáltal kiváltható az izom saját reflexe, anélkül hogy az izom túl nagy ellenállást váltana ki. Az izommerevség és az ebből adódó izomfájdalom csillapodik. A technika kivitelezése során fontos szerepet játszik a terapeuta tapintási érzékelése és tapasztalata. Mivel nem minden izom érintett azonos mértékben az izommerevségben, ezért a terapeutának meg kell keresnie a megfelelő fájdalomzónákat és egy meghatározott sorrendben kell ezeket kezelnie, úgy, hogy az egymás után bevont izomrostok egymás után is tudjanak válaszolni az ingerre. A lelet határozza meg a kezelést (Marnitz H., 1971). Az én páciensem esetében megállapíható mindenek előtt a musculus (m.) trapezius, m. supraspinatus, m.serratus anterior, m. pectoralis major és minor területén tónusváltozás valamint hiperalgézia. A hipertónus az m. pectoralis területén a duktushoz vezető nyirokerek nyomódásához vezethet és ezzel az aktív nyirokerek/-törzsek szállítási kapacitását mechanikusan csökkentheti.

Az első vizsgálat és kezelés után eldöntöm, hogy a következő kezelések alkalmával melyek azok az izomok és ligamentumok, melyeket sürgősen tovább kell kezelni és célzott izületmobilizációt építek be a kezelésbe. A páciens egy saját gyakorlatot is megtanul az m. infraspinatus/m. teres minor célirányos erősítése érdekében. A gyakorlatot otthon nap mint nap végeznie kell és ezáltal biztosítani a humerus aktív centralizálását a glenoidon.

Ha fájdalommentesen sikerül a mindennapi funkcionális mozgások kivitelezése, kivitelezésük automatikussá válik, és ez nem csak a mechanoreceptorok aktivitását javítja, hanem a nyirok visszafolyását is segíti. Ezen szempontok összessége vezet ahhoz, hogy a páciens úgy érzi, életminőségét pozitiv irányba befolyásoljuk.

Összefoglalás:

A Marnitz terápia takarékos kezelési lehetőséget biztosít. Mindenekelőt olyan ortopédiai-sebészeti melléklelettel küzdő páciensek kezelésére alkalmas, mint például a nyiroködémával összefüggő fájdalmas funkcionális mozgások (miofaszciális fájdalom szindróma). A Márnitz terápia elsajátítható a Viszen Nemzetközi Egészségügyi Továbbképző Központ által szervezett tanfolyamon, és az ödémával járó vagy anélküli ortopédiai-sebészeti mellékleletek kezelésére alkalmas, sikeres lehetőséget biztosít.

Irodalomjegyzék:

Marnitz H.: Ungenutzte Wege der manuellen Behandlung, Haug Verlag 1971
Myers T.W.; Anatomy Trains/Myofasciale Meridiane, 2004:22
Rauchfuß M., Listing M., Klapp B.F., Reißhauer A., Massage Therapie Reduces Pain Fatique and Stress in Patients with Breast Cancer, Geburts- und Frauenheilkunde 2010; 70:817-824, Thieme Verlag Stuttgart

Strößenreuther R., Werner G.T. Brenke R., Richardt B.,; über den Nachweis einer reflektorischen Wirkung der manuellen Tiefenmassage nach Dr.med.H. Marnitz; Sonderdruck Physikalische Therapie 21/5(2000)283-288

Van den Berg F.; Angewandte Physiologie, Band 3, 2001:5/10

Johanna Blumenschein, gyógytornász/EAP terapeuta, Marnitz instruktor

A brémai Marnitz Iskolában abszolválta képzését, mint masszőr és orvosi füdőmester. 1994-ben sikeres vizsga letétele után a Marnitz Terápia oktatójává vált, végzett gyógytornászként, és számos képzésen képezte tovább magát (EAP) 2011 óta a Donau Universität hallgatója Musculoskeletális fizioterápia MSc. szakon.