“A scoliotikus test által adott kép ellentettjét kell a elérnünk." - Katharina Schroth
Hogy mi a siker titka?
A német származású, szintén gerincferdülésben szenvedő Katharina Schroth a saját testének megismerése és kezelése útján fejlesztette ki módszerét az 1910-20-as években. Mottójaként ismerhetjük: “A scoliotikus test által adott kép ellentettjét kell a elérnünk.” Katharina Schroth nem csak külső, hanem a scoliotikus belső testkép befolyásolására is nagy hangsúlyt fektetve vezette be a róla elnevezett kezelési módot. Az első Schroth intézmény megnyitása, 1921 után a módszer egyre inkább ismertté vált. Később lánya, Christa Lehnert Schroth orvosokkal együtt fejlesztette tovább a kezelési módot, ami napjainkra egy világszerte elismert eljárásnak számít a gerincferdülés történetében.
Schroth a törzset három, egymás felett szimmetrikusan elhelyezkedő blokkra osztja fel, amelyek gerincferdülés estetén ék alakúan deformálódva, egymáshoz viszonyítva eltolódva és elfordulva ábrázolódnak. Ezek a blokkok szabad szemmel az ún. Bordapúp és völgy, valamint ágyéki púp és völgy képében ismerhetők fel. A terápia kezdetén nagyon fontos, hogy a páciensek saját testüket tanulmányozva értsék, érezzék meg a deformációkat. Első lépésben megtanítjuk azoknak a tartási eltéréseknek a korrekcióját amelyeket hátul-, vagy oldalnézetből is láthatunk (törzs-, medenceeeltolódások). A terápia központi részét képező háromdimenziós, célzott légzéssel (3DL) a besüppedt területek újra kiemelését érjük el, elősegítve ezzel az adott törzsblokk korrekcióját. A végső, lehetőség szerinti maximális korrekció elérése után a megbomlott izomegyensúly helyreállítása, a korrigált tartás stabilizálása a cél. A megrövidült izmok, lágyrészek nyújtása és a gyengült izmok erősítése, túlerőltetettek lazítása mind helyet kap a terápiában. Kiegészítésként más technikák, mint pl. melegkezelések, speciális izomtechnikák, masszázs, légzésterápia is alkalmazhatók. A cél nem csak a pillanatnyi, tudatos tartás elérése, hanem ennek a mindennapokba való beépítése is. A testkorrekció pontos kivitelezése nagyfokú figyelmet és koncentrációt igényel. Idővel olyan mértékű testtudatot építünk ki, hogy a páciens az otthoni gyakorláskor is maximális (3D) korrekciót érhessen el.
A betegség idejekorán felismerve speciális 3D terápiával jól kezelhető. Elhanyagolt esetekben viszont az életet megrövidítő következményekkel is számolnunk kell. A nem kezelt esetek legtöbbjénél az évek előrehaladtával a fokozatos romlás lehetősége áll fenn (felnőttkorban is!). Nagyfokú gerincferdülés esetén a mellkasi deformitás talaján kialakult tüdő és szív funkciókárosodás szerepelhet fő következményként.
A terápia során a tartásjavítás, a tüdőfunkció javítása, a fájdalom csökkentése, megszűnése mellett fontos megemlíteni a gerincferdülés pszichés oldalának pozitív befolyásolhatóságát. Nem alábecsülendő az utóbbi, a pszichés változás a pácienseknél. Szégyenérzet, titkolózás, másság érzése és még sorolhatnánk azokat a negatív hatásokat, amik a testi deformáció mellett a lelki világot is deformálják. A terápia a pozitív önértékelést helyezi előtérbe és a külső esztétikai javulással magával vonzza a belső önkép korrekcióját is.
A cél, hogy a páciens képessé váljon az önkezelésre, a saját magáért, testéért való felelősséget érezve tudatosan, célzottan végezze az otthoni gyakorlást. A terapeuta által végzett manuális technikák, korrekciók és a folyamatos kontroll segíti a betanulást, a fokozatosság megtartását és a gyakorlatok helyes kivitelezését.
Hogy mi a siker titka? Ha figyelembe vesszük az időarányt a scoliotikus tartás (napi 24 óra) és a korrigált tartás (torna – talán heti 2x1 óra) könnyen ráébredhetünk, hogy ennél több gyakorlásra van szükség az esetlegesen évek óta fennálló tartáskárosodás befolyásolásához, csökkentéséhez. A sikeres terápia nem nélkülözheti a korai felismerést, a célzott, aszimmetrikus tornát, a páciens motiváltságát, szorgalmát, a szülők segítségét és így tovább. A terápia komplex, komplex, mint maga a gerincünk. Több tényező együttes hatására van szükségünk ahhoz, hogy változást érhessünk el.
A németországi Asklepios Katharina Schroth Klinika évi több száz pácienst lát el. Három -, négyhetes bentfekvő időszakok alatt az érintettek hihetetlenül magasfokú tudást szerezhetnek saját testük korrekcióját illetően. A napi kb. hét óra (!) torna, a vízi és egyéb csoportos foglalkozások, kezelések segítségével látványos javulás érhető el már ennyi idő alatt is. A páciensek a rehabilitációs központban való tartózkodás után tovább folytatják az otthoni gyakorlást. Hosszú távú utánkövetések, vizsgálatok, kutatások eredményei bizonyítják a módszer hatékonyságát.
...folytatás következik...