A sportsérülések egyik leggyakrabban emlegetett formája a bokaszalagok sérülése. Ennek oka, hogy futáskor, illetve ugrás után talajra érkezéskor a láb lefeszített állapotban ér földet, ami a bokaízület leginstabilabb pozíciója. Ebben a szituációban a boka két irányba térhet ki. Billenhet a külső talpél felé, és ritkábban az ellentétes irányba is. A sérülés mechanizmusából adódóan ugrást illetve futást igénylő sportoknál fordul elő leggyakrabban (pl.: kosárlabda, kézilabda) de más csapatos labdajátékban is átlagos sérülés típusnak mondható.

Tünetek, a sérülés súlyossága

A bokát ért trauma látványos és sokszor egyértelmű tünetekkel jár. A balesettel járó hirtelen fájdalom a szinte azonnal meginduló duzzanattal egyenes arányban fokozódik a boka külső oldalán. A láb elszíneződése a bevérzés jele. Mivel az ízület főként szalagok által stabilizált, leginkább ezek a struktúrák érintettek a trauma során, de az ízületet ért erőbehatás mértékétől függően egyéb anatómiai struktúrák is károsodhatnak. A sérülés súlyossági foka szerint első helyen a szalagok és az ízületi tok megnyúlása, azaz a rándulás áll. Ezt követi nagyobb erőbehatás esetén a részleges vagy teljes szalagszakadás, ahol gyakran az ízületi tok is érintetté válhat. Bokaficamnak azt a sérüléstípust tekintjük, amikor a bokát alkotó csontvégek az ízületi tokot átszakítva elhagyják eredeti helyüket. Ilyenkor az épen maradt, de megváltozott húzási irányú szalagoknak, inaknak „köszönhetően” egyfajta rugalmasan rögzített állapot alakul ki, amit az ízület deformált helyzete is egyértelműen mutat. A sérült ebben az esetben képtelen lehet akár a járásra is. A trauma legkomolyabb eseteiben a lábszárat, illetve a lábtőt alkotó csontok is törnek.

Kezelés

Akut esetekben elsődleges cél a fájdalom és a duzzanat csökkentése, ami a sérült végtag mielőbbi felpolcolásával, és hűtésével érhető el. Amennyiben szükséges a járás tehermentesített végtaggal javasolt (mankózás). Az elsősegélyt követően a sérülés súlyossága határozza meg a további beavatkozásokat, azonban összességében elmondható, hogy manapság elsősorban a konzervatív, korai funkcionális kezelést részesítjük előnyben. Ez azt jelenti, hogy a műtétet lehetőleg elkerülve, a boka mozgásait csak a szükséges mértékben és ideig (max. 5-6 hét) csökkentve, de mielőbbi mobilizálásra törekszünk. Komolyabb fájdalmak esetén, valamint szalagsérüléskor gipszsínt kap a beteg, melyet egy hét után járógipsz vált fel. Amennyiben lehetséges, itt is a rögzítés mielőbbi redukálására törekszünk. A gipszsínt idővel speciális ortézis, úgynevezett brace váltja fel, ami bizonyos irányokba és mértékben már megenged némi bokamozgást. Természetesen bizonyos esetekben (pl.: törvégek elmozdulásával járó törések) elkerülhetetlen a műtét, ilyen esetekben a műtét típusától és stabilitásától függ a tehermentesítés időszaka. Rándulásnál elegendő a rugalmas pólyázás, amivel nem is a rögzítés, hanem inkább a duzzanat csökkentése cél. A fájdalmas mozgások teljes, vagy részleges korlátozására használható a funkcionális elasztikus taping. A fájdalom enyhítésére jegelés alkalmazható. A tünetek enyhülésével a páciens óvatosan elkezdheti a megfelelő gyógytorna gyakorlatokat.

Rehabilitáció

A maradványtünetek megszüntetésében, a mindennapi életbe, sportba való mielőbbi visszatérésben és az ismétlődő trauma elkerülésében a gyógytorna kiemelt jelentőséggel bír. A hosszan visszamaradó fájdalmak kezelésére, valamint a mozgásterjedelem visszaállítására leginkább manuálterápiás eljárásokat (Mulligan-, Maitland-manuálterápia) alkalmazunk, amelyek már gyakran az első kezelés után határozottan érzékelhető változást eredményeznek. Az elért hatást a megfelelően felhelyezett funkcionális elasztikus tape-technikákkal tesszük tartóssá. A kezelést a páciens otthon végzett specifikus gyógytorna gyakorlatokkal kell, hogy kiegészítse. A bokasérülésekre jellemző, hogy a tünetek megszűnése ellenére az ízület szalagrendszere megnyúlt marad, ami az újrasérülés kockázatát jelentősen növeli. Ennek elkerülésére, illetve a visszamaradt instabilitási érzés megszüntetésére instabil eszközökön végzett izomerősítés, illetve az izmok és idegrendszer kommunikációját fejlesztő proprioceptív tréning javasolt.