A legtöbbször előforduló sportsérülés, ugrás vagy futás közben a talajra érkezéskor a boka kifordulása alapján jön létre. Nagy általánosságban a külboka közelít a talajhoz, időként a belboka. Jellemzően a szalagok sérülnek különféle mértékben, de a csont-, ín- és egyéb képletek sérülése is kialakulhat.
A bokatájékon igen komplikált felépítésű ízületek találhatóak. A szárkapocscsont és a sípcsont lábfejhez viszonyított mozgása egy vízszintes tengely mentén, az alsó ugró ízületben pedig a lábfej kifele és befele történő mozgása egy ferde tengely mentén jön léte. A forgómozgás bizonyos szög eléréséig megoldható, ennek túllépése fájdalmas következményekkel járhat. Enyhébb esetben szalaghúzódás, nagyobb sérüléseknél kisebb bevérzések és szalagszakadás is kialakulhat.
A bokaszalag túlnyomóan a boka rándulásakor károsodhat, melynek következményeként a szalagok megnyúlhatnak, részlegesen vagy teljesen szakadhatnak. A boka külső része beduzzad, tapintásra fájdalmassá válik, mozgása korlátozódik. Részleges szakadásnál az ízület stabilitása megmarad, a szalag egy része sérül vagy leszakad a tapadási helyről a csontdarabbal együtt, míg a komplett, teljes szakadásnál az érintett ízület instabillá válik, a szalag tapadása leválik a csontról, illetve a csontdarabbal együtt szakad le vagy teljesen elszakad. Szalagszakadáskor a páciens gipszsínt, majd egy hét elteltével járógipszet kap, illetve ha teljes szakadásról van szó műtéti beavatkozás szükséges.
Sérülés eredményeként bekövetkezhet az ízületi tok szakadása is. Ficamra hajlamosító tényező lehet az ízületi szalagok veleszületett gyengesége. Ez az úgynevezett habituális, rendszeresen fellépő ficam. Előidézheti azonban a nem megfelelő cipő, egyenetlen felszín, az előző sérülések, a gyenge izmok, az ízületi felszínek deformálódása, erőteljes kopása is. Ilyenkor az ízületi fej kimozdul a helyéről, a vápából, majd visszaugrik, ha ez nem következik be, ficamról, luxációról beszélünk. Ebben az esetben szakember véleményére van szükség, a röntgenfelvétel alapján az ízületi fejet külső segítséggel lehet a helyére tenni.
A károsodásokat, sérülés alapján különböző csoportokba oszthatjuk:
• első fokozat: a boka inak túlfeszítése miatt jön létre, az inak nem szakadnak el, minimális duzzanattal jár, legtöbbször előforduló és legkevésbé veszélyes.
• második fokozat: a sérült ízületi részekbe és az őket körülvevő szövetrészekbe vér ömlik, így az érintett ízület bedagad, illetve kékesre színeződik, az inak részben elszakadnak. Az ízület mozgatása fájdalmas, ennek következtében a mozgás akadályozott. 6 hétig szükséges várni, mire a megszokott aktivitást elkezdhetjük.
• harmadik fokozat: legkritikusabb, legsúlyosabb ínszakadás, 12 hónap a gyógyulási idő. Műtéti beavatkozásra van szükség.
Kezelésként ajánlatos a megduzzadt ízület hideg borogatása, jegelése, a pihentetés, felpolcolás, a rugalmas kötszer, elasztikus taping használata, megfelelő manuálterápiás fogások alkalmazása és a fokozatos aktivitás.