A Bobath-módszer Dr. Karel Bobath neurológus és Berta Bobath gyógytornász nevéhez fűződő, a korai agykárosodás okozta mozgásrendellenességek esetében alkalmazott mozgásterápiás eljárás.

A Bobath-házaspár a megváltozott izomtónusban, a koordinációs zavarokban, a kényszerű túlmozgásokban, a fennmaradó csecsemőkori reflexekben és mindezek kombinációjának különböző súlyossági szintjeiben fogalmazta meg a tünetek lényegét. Erre alapozva a gátlás és facilitálás együttesének eredményeként létrejött mozgássorok passzív-aktív gyakoroltatását, a tónus normalizálását állította (reflexgátló helyzetek) a módszer középpontjába.

A klinikai tünetektől és a károsodás súlyosságától függően az alapvető tartási és mozgási funkciók megtanítása, fejlesztése a Bobath-módszer mozgásterápiának alapja. A fejkontroll és törzskontroll kialakítása, a nyak mobilitása, a kéz és lábtámasz, az ugráskészség kialakítása és fejlesztése, az életkornak megfelelő helyváltoztatások és testhelyzetek, a manipuláció, az önkiszolgálás, az eszközhasználat, a statikus és dinamikus egyensúly fejlesztése, a törzs rotáció és fordulás, a felegyenesedés, tehát a motoros képességek fejlesztésének kulcsa. A Bobath házaspár módszere hozzájárul a deformitások kialakulásának és az izomerő csökkenésének megelőzéséhez és korrigálásához, melyhez segítséget nyújtanak a különböző segédeszközök, párnák, hengerek, támasztékok, speciálisan kiképzett fektető, lovagló ülést segítő ülőalkalmatosságok, székek, felegyenesedést, állást segítő állítók, labdák, hengerek, egyensúlyozó deszkák, támasztékok, sínek, cipők, járást segítő támbotok, járókák, és kerekesszékek.

A Bobath-módszer a beteg állapotát figyelembe véve kiegészíthető más gyógyító eljárással, egyéb gyógytorna eljárásokkal, Ayres-terápiával, logopédiával, masszázzsal.