A legújabb felmérések alapján a nyirokkeringési rendellenesség Magyarországon népbetegségnek számít.

A nyiroködéma klinikai tünetei igen jellegzetesek, így felismerése könnyű. A nyirokrendszer elégtelen működése miatt, a nyirokerekből kilépő folyadék felszaporodik, felhalmozódik a szervezet olyan területein, ahol laza szövetek találhatóak. Általában az alsó- és felső végtagokon. Az ödéma ezeken a területeken fájdalmatlan duzzanatként tapintható, és a korai stádiumokban megtartja az ujjbenyomatot. A felgyülemlett folyadék mennyiségétől és fennállásától függően fokozatosan megvastagodnak a végtagok, a kéz- és lábfej cipószerűen megduzzad, az ujjak kolbászszerűvé válnak, a csukló, boka területén ráncok alakulnak ki.

A terület hajlamosabb a gyulladásokra (orbánc). Hosszú távon a gyakori gyulladások az ödémás helyek megkeményedéséhez és a fölötte lévő bőr megvastagodásához vezetnek. Ennek következményeként a beteg észreveszi, hogy lábödéma esetén a nadrágja, cipője szűkebb lesz, vagy a felső végtagokon jelentkező nyiroködéma esetén szűkké válnak a ruhaujjak, kabátok.

A nyiroködéma általában lassan alakul ki. A terápia sikeressége miatt nagyon fontos a korai felismerés, mert egyrészt a vizenyős területen más szövődmények is felléphetnek (orbánc, ekcéma, súlyos esetekben rosszindulatú daganat) másrészt minél későbbi stádiumú a betegség, annál nehezebb a terapizálása.