Nyirokérrendszerünk felépítése és működése 1.

Nyirokrendszerünk azok közé a kevés szerveink közé tartozik, aminek „létéről és működéséről“, még sok orvosnak is csak rendkívül felületes tudása van. Ezért nagyon fontosnak tartom az érintettek felvilágosítását e területen.

A nyirokérrendszer szervezetünk „csatorna“rendszere. Ez röviden annyit jelent, hogy testünk különböző szöveteiben (izom, bőr, zsír, különféle szerveink) összegyűlt, a véráramból kilépő vizet és a víz által szállított „elemeket“ stb(szövetközti folyadék)., visszaszállítsa a véráramba.
Nyirokérrendszer szervezetünkben megtalálható felületesen (közvetlenül bőrünk alatti zsírrétegben) és mélyen (izomzatban, szerveink között).A felületes nyirokérrendszer a bőr és a bőr alatti réteg szövetközti folyadékát míg a mély izmaink, ízületeink, szalagjaink, szerveink szövetközti folyadékát gyűjti össze. Nyirokereinket nagyjából vérereinkhez, vénáinkhoz (visszereink) hasonlíthatjuk, viszont három pontban különbözik attól: vérkeringésünk egy körforgalomhoz hasonlít, nyirokérrendszerünk egy egyirányú út(zsákutca)! Tehát szöveteink felől a szívbe szállítja vissza a vérből kilépett folyadékot stb. vérkeringésünk mozgatója szívünk, nyirokérrendszerünknek nincs ehhez hasonló „pumpája“, az erek (ízületeink, izmaink stb.) saját pumpamechanizmusa az, ami a folyadéktovábbítást ellátja. vérkeringésünk egy megszakításoktól mentes körforgalom, nyirokrendszerünk egyirányú útját a nyirokcsomók szakaszonként megszakítja, és mint szűrőállomás működnek.

Nyirokérrendszerünk apró, hüvelykujj formájú, kis „erekkel“ kezdődik szöveteinkben, ami egy sűrű hálóként borítja be szervezetünket. Ezt billentyű nélküli nyirokkapillárishálónak is hívunk. Ide áramlik be sejtjeink között lévő szövetközti folyadék. Ettől a pillanattól kezdve nyirokfolyadéknak nevezzük. (A nyirok: víz, fehérje, zsírsejtek, és elhalt sejtek egyvelege. ) Innen a nyirokereink önálló pumpáló mechanizmusa stb.hatására áramlik a nyirokfolyadék tovább egyre nagyobb nyirokerekbe, majd nyiroktörzsekbe, a két fő nyiroktörzs pedig legvégül a bal és a jobb vénaszögletbe (ami a jobb szívfélbe torkollik) csatlakozik. Itt ér az egyirányú út / zsákutca véget. Az ereinkből /vérből kilépett folyadék (víz stb.) visszakerült eredeti helyére. Erre a folyadékkörforgalomra azért van szükség, mert szöveteinknek tápanyagra van szüksége ahhoz, hogy létezni tudjunk. A tápanyag, mint tudjuk gyomrunkból, komplikált kémiai folyamatok után a vérbe kerül és érrendszerünkön keresztül legkisebb ereinkig (kapillárisok) eljutva az érfalon átpréselődve jutnak el sejtjeinkhez /szöveteinkhez. A vérből kikerülve ezeknek a tápanyagelemeknek az úgynevezett fehérjék és a víz lesz a szállítóeszközük. Fontos, hogy ezek a fehérjék és a víz visszakerüljön a vérbe. A fehérjék olyan nagyságú elemek, amik bár ki tudnak jutni a kapillárisok falain, de vissza már alig, így ezeket a nyirokrendszerünk szállítja vissza a vérbe. A víz 90%-a a vénákon (visszereken) keresztül vissza tud jutni a vérkeringésbe, de a maradék 10%-ot nyirokérrendszerünknek kell visszajuttatni, hogy a körforgalom újra elindulhasson. Ha bármilyen okból ez az egyirányú út nem működik megfelelően, és a fehérjék nem tudnak visszajutni a vérbe, lerakódnak a szövetek között és egymással szoros kapcsolatot (fibrótikus szövetet) alakítanak ki, aminek eredményeként egy megduzzadt, kemény végtagot (kar, láb stb.) regisztrálhatunk.

Testünk a nyirokérrendszer szemszögéből hat territóriumra (területre) van felosztva. Minden territóriumban található egy nyirokcsomóközpont (pl. Bal mellünk, bal karunk, valamint hátunk bal felső része tartozik egy ilyen territóriumba, és itt a nyirokcsomó központ a bal hónaljban van). Ez azt jelenti, hogy az adott territóriumból minden szövetközti folyadék először a territórium központi nyirokcsomóihoz folyik, majd innen egy nyiroktörzsön át szív irányba továbbítódik. A hat territórium határvonalai egy valóságos vízválasztónak felelnek meg, amin keresztül a nyirokerekben lévő nyirokfolyadék önmagától nem folyik át a szomszédos territóriumokba.

Az emberi szervezetben összesen kb 600-700db nyirokcsomó van, aminek összesen 100gr a súlya! Ennek nagy része a hasüregben található, ill.a fej és nyaki részen. Egy nyirokcsomó kb. 2mm-30mm nagyságú, bab vagy vese formájú, járatokkal teli csomócska. A nyirokcsomók mint szűrőállomás működnek testünkben: idegen testek, kórokozók, rákos sejtek, anyagcsere melléktermékek stb. kiválasztói. Ezért egy tapinthatóan megnagyobbodott nyirokcsomóról minden esetben kell kezelőorvosunkat értesíteni.

Minden egészséges szervezetben termelődik szövetközti folyadék. Minden egészséges nyirokérrendszer rendelkezik egy adott kapacitással, ami azt jelenti hogy egy adott időn belül mennyi folyadékot képes elszállítani. Ez a kapacitás egészséges esetben mindig jóval magasabb, mint a termelődő folyadék. Ìgy ödéma / folyadék felszaporodás sehol nem észelelhető a szervezetben.