A sérülés a térdízület megcsavarodásával és oldalra billenésével, esetleg ugrásból nyújtott térddel való érkezéskor, túlfeszüléssel következik be laggyakrabban.

A térd szalagsérülései súlyos sérülések, mivel az ízület passzív stabilizátorai károsodnak. Legtöbbször a küzdősportokban, valamint labdarúgásban, jégkorongozásban, kézilabdában, kosárlabdában, rögbiben és a sílesiklásban fordulnak elő.

Az elülső keresztszalag sérülés a térd egyik leggyakoribb szalagsérülése (70%). Az ún. akut térd vagy a haemarthros klinikai tünetegyüttes mögött a legtöbbször ez áll. Jellemző mozgásmechanizmus: hiperextenzió, kirotáció, valgus stress. Síelők, labdarúgók, kézilabdázók típusos sérülése, de valamennyi sportág veszélyeztetett.

A sérülés kialakulása
A térdízület szalagsérülései főleg az ellenféllel való ütközés következtében, de csavarodó és egyéb mozdulatok hatására is létrejöhetnek, ha azok meghaladják a normál mozgáshatárokat. A térdízület különböző szalagjai együttműködnek a térd stabilitásának fenntartásában, és minél nagyobb erőbehatások érik az ízületet, annál nagyobb a szalagok sérülésének mértéke. Általában kombinált sérülések fordulnak elő az ütközések következtében, és minél komolyabb az ütközés, annál súlyosabb és komplikáltabb a sérülés.

Tünetek, a sérülés súlyossága
A sérülés során gyakran hallani pattanást, utána legtöbbször perceken vagy néhány órán belül az ízület megduzzad. A duzzanat múltával instabilitás („lötyögés") jelenik meg. Csak a sérülés pillanata, valamint az erősen duzzadt ízület fájdalmas, amennyiben egyéb sérülés nem alakul ki, jelentős fájdalom nincs. A sérülés után a fájdalom és duzzanat miatt mozgáskorlátozottság keletkezik, csak a Lachman-teszt váltható ki, az un „asztalfiók-teszt" jellemzően nem.

Helyszíni ellátás, elsősegély
A sérült végtag felpolcolása, hűtése (jegelés, jégzselé), rugalmas pólyázása a duzzanatot és fájdalmat csökkenti. Tehermentesítés (lehetőség szerint mankózás) hasznos. A sportterhelést nem szabad folytatni.

Orvosi tevékenység

Pontos diagnózis
Fizikális vizsgálat, stabilitási tesztek mellett rtg, esetleg MR-vizsgálat, egyéb műszeres vizsgálatok (KT-1000) szükség esetén.

Kezelési módszerek
Konzervatív vagy műtéti kezelés eldöntése, műtét idejének megválasztása, gyógyszeres és fizioterápiás módszerek kiegészítésképpen.

Rehabilitáció
Gyógytorna feltétlenül indokolt.

Sportba való visszatérés
Műtét esetén 6-12 hónap (minimum 6 hónap az „ideális").

Megelőzés
Prevenciós (proprioceptív) tréning, fémpántos térdrögzítő, alapos bemelegítés.

Megjegyzések
Ultrahang-vizsgálat a szakadás diagnosztikájában nem elfogadott módszer. Sportolóknál kevés kivételtől eltekintve műtét javasolt. A beültetendő szalag (graft) anyaga legtöbbször saját ín, ritkán kadaver, esetleg szintetikus (nagyon ritkán indokolt!) is lehet. Tehermentesítés 1-2 hétnél hosszabb ideig nem hasznos sem műtét, sem konzervatív kezelés esetén. Korai visszatérés és rehabilitáció hiánya növeli az újrasérülés veszélyét. A keresztszalag sérülés utáni élsport a korai súlyos artrózis (ízületi kopás) esélyét jelentősen és biztosan megnöveli, ami későbbi protézis beültetését is eredményezheti. Az LCA-pótlások után a szövődmények igen gyakoriak, ezek 80%-a olyan sebészek beavatkozásai után alakulnak ki, akik évente kevesebb, mint 20 LCA-pótlást végeznek.

A keresztszalag sérülés fizioterápiás kezelésésről bővebben itt olvashat