Púp a hátamra! - avagy mi is az a Scheuermann-kór?

2016.04.14.,

A betegség a dán Holger Scheuermann-ról kapta a nevét, aki sebészként tevékenykedett. Maga a betegség a csigolyatest zárólemezének csontosodási zavara, ami a csigolyák ék alakú deformitásához, emellett a csigolyaszerkezet elváltozásához, meggyengüléséhez vezet.

Az esetek nagy többségében a Scheuermann kór háti gerincszakaszon jelentkezik, de előfordulhat a háti- ágyéki átmenetnél, valamint a felső ágyéki szakaszon.

Az érintett gyermekeknél hanyag tartást, a vállak előreesését (hétköznapi szinten rossz tartásnak nevetett eltérés) láthatjuk, ami mellett a lapockák billent helyzete, a has kidomborodása, is megfigyelhető. A betegség általában kamaszkorban, 10-16 éves kor között jelentkezik. A növekedés befejeztével a betegség lezárul, de a kialakult tünetek láthatóak maradnak, illetve felnőtt kori következményes fájdalmakhoz vezethetnek.

Kialakulása leginkább genetikai okokra vezethető vissza. A legfontosabbak azok a genetikai okú deformitások, melyek a csigolya zárólemezében lévő kollagén fehérjék anyagcserezavarát okozzák. Ilyenkor a zárólemezek egyenetlenné válnak, melyekbe a porckorongok benyomatokat képeznek és úgynevezett Schmorl-hernia alakul ki. Emellett számos egyéb tényező, az erős, gyakori mechanikai igénybevétel, az egyoldalú terhelés ronthatja a betegség lefolyását. Sok esetben nem jellemző a fájdalom, bizonyos esetekben azonban a lefolyás akut szakaszaiban éjszakai fájdalomról panaszkodnak a gyermekek.

Idővel túlterheléses panaszok alakulhanak ki, mint például fájdalom az érintett, illetve a mellette levő gerincszakaszokon, valamint a váll körüli tájék izmainak görcsös fájdalma. Később, felnőttkorban a megváltozott terhelési viszonyok, továbbá az inak, ízületek, szalagok és a gerinc túlterhelése miatt gyakori fájdalmas időszakok alakulhatnak ki. Ez a típusú fájdalom általában pihenésre enyhül. Idővel az elváltozás merevvé válik és az érintett szegmensek hiányzó mozgását a szervezet kénytelen a felette és alatta elhelyezkedő gerincszakaszokból nyerni, túlterhelve ezáltal azokat.

A Scheuermann betegség diagnosztizálásához fizikális vizsgálat és álló helyzetben végzett oldalirányú röntgenfelvétel szükséges. A röntgen felvételen a szakorvos kiméri szögmérővel a deformitás mértékét, és ennek megfelelően határozza meg a szükséges terápiát. A konzervatív kezelés célja a háti izomzat megerősítése, az érintett gerincszakasz tehermentesítése és a lehetőség szerinti legjobb testtartás kialakítása és megtartása a cél. A kimért paramétert úgy nevezett Cobb fokban mérjük, amely 40 fokig tartozik a normál értéktartományba. 40 Fok felett növekedésben lévő gyermek esetében korzett viselése indokolt, ami megakadályozza, hogy a folyamat miatt tovább fokozódjon a görbület. A probléma egy speciális korrekciós tornával, a Schroth terápiával javítható.

A Schroth torna lényege, hogy egy korrigált, javított helyzetben olyan stabilizációs gyakorlatokat alkalmazunk, amelyek segítségével a deformitásos szakasz helyzete ismét a normálhoz közelivé válik. A torna hosszú távú célja a púposodás stoppolása és egy jó helyzetben való stabilitás kialakítása. A jobb helyzetnek köszönhetően nagy mértékben csökkenthetők a felnőttkori panaszok kialakulási esélyei is. Speciális izomerősítéssel az Scheuermann betegségben érintett gerincszakasz köré egy erősebb izomfűzőt alakítunk ki, aminek segítségével a felülről jövő terhelések nem olyan erős mértékben hárulnak a csontozatra. Ez segít megelőzni a fájdalmak kialakulását is.

Horvát Krisztina
gyógytornász
Schroth instruktor és terapeuta
Scolinea Gyógytorna