A gerincferdülés, scoliosis kezelése napjainkra egyre ütemesebben fejlődik. A korábban elterjedt „nem lehet a gerincferdülést javítani” kifejezés mára már nem állja meg a helyét. A jelenlegi tudományos álláspont a Schroth terápiát helyezi előtérbe, hisz a módszernek tudományosan bizonyított eredményei önmagukért beszélnek.

Horvát Krisztinával, a németországi Katharina Schroth Klinika magyarországi tanárával beszélgetünk.

- Hogyan kezdődött a Klinikával való ismeretséged?
- Németországi munkám ideje alatt végeztem el a tanfolyamukat, ami addigra már számomra egy irányvonal volt a szakmámban. Mindenképpen ezzel a területtel szerettem volna foglalkozni, amiért sok mindent meg is tettem amit a magyarországi lehetőségek akkoriban engedtek.

- Hogyan sikerült elérned a tanári kinevezést, hiszen Európában csak ketten vagytok akik megkaphatták ezt a címet.
- A Klinikának sokáig nem állt szándékában külföldi szakembernek kiadni ezt a kinevezést. Évek munkája van ebben. Mindent tudtak rólam, a munkámról. Ismerték az javulási eredményeinket, amit a vezetésem alatt álló Scolinea rendelőben, a gyógytornász munkatársakkal elértünk. Folyamatos hospitálások, gyakorlatok, tanfolyamon asszisztálás kellett ahhoz, hogy mindezek eredményeképpen érdemesnek tartsanak erre a címre.

- Mi volt a cél ezzel?
- A tanári pozíció jövőre vonatkozó célja, hogy az eredeti Schroth terápia gyakorlati értékei hiánytalanul és hibátlanul juthassanak át a magyar gyógytornászok oktatásába, mindig a napi aktualitás szintjén.
A Klinika sokat fejleszt. Egyre másra tesznek be új mozdulatokat, lehetőségeket a terápiába, illetve vesznek is el olyan elemeket, amik hatásosságát nem értékeli a tapasztalat elég jónak.

- Mennyire vevők a magyar gyógytornászok erre a terápiára?
- A gyakorlat azt mutatja, hogy egyre többen választják a nemzetközi minősítéssel rendelkező tanfolyamokat. Ennek két oka is nyilvánvaló, az egyik, hogy nagy előrelépés történt a hazánkban folyó gyógytornász továbbképzések területén az utóbbi 10 évben. Ennek köszönhetően egyre többen járják alaposan körül, hogy hol, kitől, milyen szakmai háttér mellett tanulhatnak, milyen komolyságú és elismertségű végzettséget szerezhetnek. A másik, szintén ehhez köthető, hogy külföldi munkavállalás esetében döntő fontosságú a nemzetközi végzettségek megléte.

- Van-e aktuálisan a témában érdekesség vagy újdonság?
- Az elmúlt hónapokban munkánk oroszlánrészét a Schroth nomenklatúra megújítása körüli teendők tették ki. Ez év tavaszán a Klinika szimpóziumán elsőként hivatalosan bemutatott rendszer sok változást hoz magával. Az alap Schroth nomenklatúra immáron mint a módszer is, közel 100 éves múltra tekint vissza. Az újított verzió könnyebben nyomon követhető, aprólékosabb, információban gazdagabb és használatának elterjedésével a kezdeti esetleges átállás után biztos vagyok benne, hogy profitálhatunk.

- Van-e különbség a német és a magyar scoliosisos páciensek között?
- Erre a kérdésre leginkább megfelelő válasz a német „jein” lenne, ami a ja+nein összeolvadásából alakult ki és annyit jelent, hogy igen is, meg nem is. Óriási különbség van abban, hogy milyen megoldást képes kínálni a környezetük a problémájukra. Németországban, ha valaki meghallja a scoliosis szót, teljesen egyértelmű, hogy Schroth terápiára kell mennie. Ezzel tisztában van az orvos, a gyógytornász, az ortopéd műszerész és a páciens is, de tudja talán még a szomszéd is. A magyar páciensekkel ellentétben ők nem mennek ezzel a problémával más, nem kompetens terápiára, nem mennek csontkovácshoz, varázslókhoz és őssejt beültetésre. Schrothra mennek egyszerűen csak. Ezzel szemben Magyarországon valahol landol a páciens és onnan sodródik ahová az élet viszi.
Ha eljut gyógytornára, először is bizonygatnunk kell, hogy igen, a gyógytorna mint tevékenység képes lehet az ő problémájának javítására és igen, léteznek rengetegen akik a Schroth módszer alkalmazásával javultak. Bizonygatnunk kell a páciensnek és esetekben a szakmai team többi tagjának is.
Nemrégen az egyik orvosi kongresszuson azt a felszólítást kaptuk egy orvostól, hogy értsük már meg végre, hogy a scoliosis nem javítható és egyébként is a javulást bemutató előtte-utána fotókat bizonyára retusáltuk. Mit tud az ember ilyenkor mondani? Nem sokat, azon kívül, hogy felajánl egy személyesen elbeszélgetést azzal a beteggel akit a fotón láttunk.
Visszatérve a német-magyar viszonyokhoz egyébiránt persze ugyanolyan gyerekek, felnőttek, ugyanúgy meg kell vívnunk a mindennapos kis harcainkat a tornáért.

- Hogyan értékelnéd az elmúlt 10 évet a terápia szempontjából ?
- Mindenképpen pozitívan. Az elmúlt 10 év oktatásának köszönhetően ma már elmondható, hogy a terápia léte ismert gyógytornász körökben. Elég sok hallgatónk vidéki, aminek azért is örülök, mert országosan tudjuk pótolni ezt a hiányterületet a scoliosis kezelésben. A 10 év alatt sikerült felépítenünk olyan jó orvosi és korzettkészítő kapcsolatokat, ahol egymást kiegészítve partnerként tudunk a betegekért dolgozni.

- Hogyan, milyen feltételekkel juthat hozzá egy magyar gyógytornász a nemzetközileg elfogadott „Schroth terapeuta” címhez?
- Az idehaza elvégzett Schroth tanfolyam igen sok előnnyel jár a gyógytornász számára. Sok esetben probléma a nyelvtudás hiánya, ha valaki a németországi klinikára szeretne kimenni. Ez idehaza nem probléma, hiszen magyar nyelven oktatok. Emellett nem elhanyagolható a tanfolyam anyagi vonzata, ami rendkívül kedvező a maga 160.000 Ft-os díjával a német több mint fél milliós összeggel szemben. A képzés mindkét esetben 10 napos, ami magában foglal két hétvégét is, hogy ne feltétlenül legyen szükség az éves szabadságkeret használatára. A képzés a Viszen Oktatási Központ szervezésében zajlik, náluk kell jelentkezni.

- Hogyan írnád le egy mondattal az oktatást?
Igyekszem őket „megfertőzni” azzal a lelkesedéssel ami bennem van a téma iránt, akkor jó szakemberek lesznek.

- Mik a jövőbeni terveitek?
- Természetesen töretlenül megyünk tovább mindaddig amíg a magyar betegek a maximálisan jó ellátást az ország egész területén meg nem kaphatják.