Azzá leszel amit eszel, úgy mozogj ahogy később is szeretnél mozogni

Gondolatok a megelőzés fontosságáról...

A szív- és érrendszeri betegségekről manapság sokszor hallhatunk. Ha a halálozási statisztikákat szemléljük, könnyedén felismerhetjük ezen betegségek meglehetősen magas százalékos értékét (kb. 50 %). Vajon miért ez a betegségcsoport az, ami ilyen erőteljesen veszélyezteti életünket?

A végső halálokként szereplő megbetegedések túlnyomó többsége arteriosclerotikus elváltozásokra (érelmeszesedés) vezethető vissza. Az érelmeszesedés kifejezett kiváltó oka szintén nem teljesen tisztázott, ezzel szemben az idáig vezető rizikófaktorok széles skálája közismert a laikusok számára is. Ki ne hallott volna már az elhízásról, mint rizikótényezőről?
Egy hosszútávú utánkövetéses vizsgálat kimutatása szerint a túlsúlyos 7 éves gyerekek 41%-ból és a túlsúlyos vagy már elhízott 10-13 évesek 80%-ból válik elhízott felnőtt. Sok esetben a történetünk már gyermekkorban kezdődik. A jelen kori mozgásszegény életmód szintén hozzásegít ezen problémák kialakulásához.
Későbbi problémáink megelőzése gyermekkorban kell, hogy kezdődjön. A felnőttkorra vonatkozó megelőzési tanácsok magukba foglalják az egészséges étkezést, a megfelelő fizikai aktivitást és a lehetséges rizikófaktorok minimálisra csökkentését. A mozgásszegény életmód kiemelkedő az érelmeszesedésre hajlamosító faktorok körében. A mozgás, a sport minden életkorban kimutatottan pozitívan befolyásolja a szervezetünk saját védekező rendszerét. Természetesen sportoláskor az életkori sajátosságok figyelembevétele elengedhetetlen. Míg a felnőttek inkább a teljesítménytréningekből profitálnak, a gyerekeknél a széles körű mozgásformákkal rendelkező sporttípusokat részesítjük előnyben. Fontos, hogy a gyerekek megszeressék a sportokat. Míg a mi szemünk előtt a megelőzés lebeg, náluk sok más kritériumnak is meg kell felelnie a választott sportnak. Kimutatott tény pl., hogy a rendszeres fizikai aktivitás pozitívan befolyásolja az iskolai teljesítőképességet, koncentrációt, koordinációt, önállóságra nevel és javítja az életminőséget.

A mozgásszegény életmód lassan, de biztosan kialakuló káros hatásai a tartóapparátus izmainak gyengülésén, mozgásbeszűkülésén túl számos közvetett módon is megnyilvánulnak. Ezért nagyon fontos már kisgyermekkorban megtanítani a gyerekeket a mozgás szeretetére. Hogyan is mehetne ez másként, minthogy jó példával járunk előttük?