Az ostorcsapás sérülés rehabilitációja

A legtöbbször autóbaleseteknél előforduló ostorcsapás sérülés különlegességei.

Az ostorcsapás sérülés struktúrális következményei hosszú távon a nyakizmok hibás motoros beidegzéséhez vezetnek - állítják ausztráliai kutatók.

Kevesebb, mint négy héttel a vizsgálat előtt ostorcsapás sérülést szenvedett páciensek vizsgálatai hozták az eredményt. A kontrollcsoport húsz egészséges emberből állt. A megfigyelés szempontjai voltak a nyaki csigolyák mozgathatósága, a nyaki flexorok EMG-s kinesztetikus vizsgálata, a szubjektíven meghatározott a mozgásbeszűkülés, a mozdulatoktól és az újabb sérülésektől való félelem.

Három hónap elteltével három csoportra osztották a résztvevőket. Az első csoport tünetmentességet mutatott, a második enyhe, a harmadik masszív panaszokról számolt be. A vizsgálat az első két csoportnál mind a mozgásterjedelem, mind a kinesztézia területén javulást mutatott, a harmadik csoportnál mindkét érték szignifikánsan rosszabb eredményű volt. Az EMG vizsgálat mind a három csoportnál a felületes nyaki flexorok kontrollcsoporthoz viszonyított hyperaktivitását mutatta. A nyakizmok motoros dysfunkciója a tüneti javulás ellenére jelen is volt mindhárom csoportnál.

A szerző olyan fizioterápiás program összeállítását javasolja, ahol a kinesztéziás tréning is szerepet kap, csakúgy mint a nyakcsigolyák stabilizálására irányuló gyakorlatok.